Gyógynövénykert Pannonhalmán

Keskeny, kacskaringós úton jutunk fel a Pannonhalmi Bencés Apátság épületének főbejáratához, ahol a gyógynövénykert vezetőjével, Dr. Pottyondy Ákossal találkozunk, innen indulunk a látogatók számára kialakított kis gazdaságba. - A levendulásról, a gyógynövényáldásról, a szappan és likőrkészítésről és a jazz koncertekről is beszélgettünk Pannonhalmán.

Az ezeréves apátság épülete a Világörökség része

A látóhatár még párás, a hidegebb idő ellenére is a betakarított kis kertben jó néhány tő emblematikus levendula pompázik, s takaros kis négyszögekbe rendezve – amolyan bemutató jelleggel – kakukkfű, citromfű, zsálya, a medencében békalencse és vízi növények. Ezekből, és még vagy két tucat növényből készülnek a téli nyavalyáinkat orvosló gyógyteák, tinktúrák, torokcukorkák, balzsamok és gyógylikőrök, melyek nem csak egészségesek, de kulináris élvezetként is szóba jöhetnek. Olyan különlegességeket is felsorolhatunk itt, mint az enyhén enyhén tusfürdő-zamatú levendulás csokoládé és szörp.

Érdekes tudni! A hazai levendulatermesztésről, hogy pontosan ezzel kezdett el foglalkozni a bükkszentkeresztesi füvesember, Szabó Gyuri bácsi is, akinek mára országos hírű gyógynövényes kertje és gyógynövénygyűjtő túrái ismertetik meg a laikusokkal a régi gyógyító hagyományok alapjait. 1920-as években Bittera Gyula, korának neves gyógynövényszakértője telepítette az első, „ipari méretű" levendulaültetvényt Tihanyban. 
Amiért most mégis Pannonhalmára látogattunk, az a középkortól ápolt bencés apátsági gyógynövényes kert, melyet nem rejtenek el a világi szemek elől. Sőt!

"A gyógynövénykert 7 hektáros. Sem vegyszereket, sem gépeket nem használunk, nem csak a bio minőség miatt. Ez inkább szociális kérdés, mint anyagi, hiszen, ha veszünk egy gépet, ami öt ember munkáját elvégzi, őket el kellene küldenem" – kezdi Pottyondy Ákos körbemutatva a szabályos sorok, a teázó és ajándékbolt, a lepárlóüzem és még néhány gazdasági épület között. "Ahol most állunk, ez a látogatóknak fenntartott bemutató Gyógynövénykert és -ház. Láthatóan november van, de bőven találunk itt még levendulatöveket, holott a szüretnek már rég vége, és csak a lusta gazdák tennének ilyet."

A bemutatókertben állandóan találunk gyógynövényeket és levendulatöveket is


Pannonhalmán évente több mint 150 ezer látogató fordul meg. Csak töredékük, 10-12 ezer turista jön le az apátságból és nézi meg a gyógynövényes kertet, de még ez is rengeteg ember, akik közül csak néhányan botanikusok vagy kertészek, többségük laikus. Nekik valamit mutatnunk kell minden évszakban. Rég rájöttünk arra, hogy a látogatóknak már nem elég az, hogy elolvashatják, mi van kiírva a növények alá, és az információval együtt békében hazamehetnek. Pontosan ezért vannak még mindig itt ezek a tövek, hogy a vendégek megismerjék a gyógynövényeket: leszakíthassanak egy-egy levelet, megszagolhassák, megkóstolják.

Bár  télvíz idején kevésbé impozáns arcát mutatja a kert, de ahogy Pottyondy Ákos fogalmaz, a téli, alvó kertnek is legalább annyi titka és varázsa van, mint a nyárinak. Furcsa módon ebben az évszakban, mikor igazán élvezni érdemes a betakarításból származó növények jótékony hatását – például tea, likőr formájában –, a kert és megmunkálói pihennek.

Levendulás termékek kosara

Az igazi dömping nyaranta, éppen a legnagyobb munkálatok közepette éri a Gyógynövénykertet és dolgozóit. A hazai gyógynövényes rendezvények palettája nem kimondottan bőséges, viszont karakteres. Létező fogalom az úgy nevezett gyógynövényturizmus, mikor túravezetővel kifejezetten gyógynövénykerteket látogatunk, sőt, néhány intézményben fesztiválhangulatúvá emelkedett a látogatók tájékoztatása, mint a Tihanyi Levendulafesztivál, a Pannonhalmi Levendulahetek (június) és a Gyógynövényhét (augusztus), illetve az említett Bükkszentkereszti Gyógynövénynapok.

Milyen programokkal várják a vendégeket?

A Gyógynövényház nyaranta fix látogatási időben áll nyitva, míg ilyenkor télen előre bejelentett látogatókat fogadunk. A teázóban szörpöket, teákat, csokit kóstolhatnak, és sokfajta foglalkozással is készültünk. Növényekből koszorút fonhatnak az ügyesebbek, elkészíthetik a saját filteres teájukat, szappandobozt dekorálhatnak, bekapcsolódhatnak a kert gondozásába. Néhány munkálat viszont idényjellegű, mint az egyik legérdekesebb feladat, az olajok lepárlása. Különösen érvényes ez a levendulára, mely csak nagy melegben, védekezésképp termel olajat.
Bár nyáron folyamatosan szüretelünk, a legelső szüret a legértékesebb, ebben van a legtöbb hasznos anyag, így az olajokat is ebből készítjük el. A levendulát éppen júniusban, amit akár a napi, előző heti időjárás is befolyásolhat, így pontosan nem tudjuk megmondani, mikor lesz a szüret, lepárlás.
Az augusztusi Gyógynövényhéten is inkább arra próbáltuk fektetni a hangsúlyt, hogy a vendégeket bevonjuk a munkálatokba, belelássanak a feldolgozásba.

Közben a kellemetlenné váló szél, de erősödő napsütés elől benézünk a teázó és a bolt közös épületébe, ami egyszerű és ízléses. Baloldalt padok, asztalok és párnák állnak rendelkezésre, körben üveg tárolókban a gyógynövények feldolgozásához szükséges eszközöket mutatnak be vegyesen apátsági borokkal, likőrökkel, szappanokkal. Egy asztal alól kikandikál néhány fonott kosár is a szüreteléshez használatos sarlóféle szerszámmal. Néhány látogató épp jókor érkezik a kertnek abba a szegletébe, ahol épp kilépünk az épületből, így bejelentkezés nélkül is bebocsátást nyertek a lepárlógépet bemutató helyiségbe.

Minden terméket itt készítenek, helyben?

Egyelőre nincs erre kapacitásunk. A gyógynövényes likőrök, pálinkák nem itt készülnek - bár személy szerint nincs velük bajunk -, viszont egy komplett üzemet kellene felállítani az elkészítésükhöz. Megbízható helyi főzdét kértünk fel erre a munkára, mely az eredeti recept ismeretében, a mi gyógynövényeinkkel készíti el és palackozza. Ugyanígy a teák esetében, hiszen a növényeket filterezni kell, madzagozni, papírozni, dobozolni, azt celofánozni, mindezt 7 hektár terméséből.
Azt viszont garantálni tudjuk, hogy minden termék eredeti, bencés receptek szerint készül. Az apátság könyvtárban máig őrizzük és használjuk is a régi köteteket, melyekben több mint 600 féle szer leírása olvasható tintáktól a szappanon át a gyógyteákon keresztül a lószerszámokra való kencékig. Alapvetően az emberek igényei nem változtak lényegesen a középkor óta, ami a gyógyhatású és kozmetikai készítményeket illeti, leszámítva mondjuk azt, hogy a régi receptek között kevésbé találunk olyat, ami a stressz kezelésével foglalkozott. Ellenben néhány egészen hajmeresztő titkos csodaszert is találunk. Például részegség ellen fogj el egy fecskét, aszald meg, és porrá őrölve fogyaszd.

Az eredeti bencés receptek lelőhelye, az apátság könyvtára

Szintén régi híres recept, mely elterjedt a középkori Európában: reuma elleni ifjítószer, a "magyar királyné vize". A legenda szerint Károly Róbert feleségének egy remete adta a rozmaringból készült receptet "köszvényének" gyógyítására. Ismertebb híres gyógynövényes recept az Unikum, míg a szokásos ételreceptek elkészítése közben is számtalan olyan fűszernövényt használunk fel, melyeknek gyógyhatása van: kakukkfű mennyire hatásos köhögés ellen, a bazsalikom jó szél- és vizelethajtó, emésztésserkentő, a rozmaring pedig étvágygerjesztő, emésztést javító, frissítő, vérellátástfokozó, görcsoldó, baktériumölő. Ezeket mind megtaláljuk Pannonhalmán, és hogy ne tévesszük el, mit mire alkalmazunk, interaktív játékok is segítenek a memorizálásban amellett, hogy még friss növény formájában is találkozhatunk azokkal.

Mi árulkodik arról, hogy ez a Pannonhalmi Bencés Apátság gyógynövénykertje?

Mindenekelőtt a kert helye, mely elrendezésében adott, a szakrális terek kialakítását tükrözi. Már az Árpád-kori templomoknál is megfigyelhető volt a jellegzetes kelet-nyugati tájolás. A keleti égtáj nekünk, magyaroknak egyébként is fontos, nem csak az eredetünk miatt, de nem ezért kerülnek keletre a gyógynövénykertek, általában. Keleten érinti a felkelő nap először a földet, ez a szentség, melegség, gyógyulás szimbóluma is egyben. Így a gyógynövénykert is az apátsági domb keleti felére került. Ami a növényeket illeti, sok olyan is bekerült még kezdetben a kertbe, ami egy-egy szenthez köthető. Például a Szűzanya virága a rózsa volt, így a szerzetesek joggal feltételezték, hogy gyógyító ereje is van. Néhányról persze kiderült, hogy nincs.
Egy nagyon fontos része a munkánknak a gyógynövényáldás, melyet minden év augusztus 15-én tartunk. Nem csak a hívő emberek érthetik ennek a fontosságát, mert napjainkban már számos komoly kutatás folyik ezen a területen, ami azt mutatja, hogy az ima megváltoztatja az anyagok rezgésszámát, pozitívabbá teszi azt a test számára.