Klímaterápia

Régóta tudjuk, hogy bizonyos éghajlati jellegzetességek, mint a hegyvidékek, barlangok elősegíti a gyógyulást - különösen légzőszervi bajok esetén. Hazánkban is évszázados hagyománya van a fürdő- és levegőkúrának, melyet a bioklíma gyógyító hatásával kombinálnak.

Már az ókorban is felismerték, hogy bizonyos betegségekre jó hatással vannak szélsőséges klimatikus tényezők, például a magasabb relatív páratartalom. Egy perzsa orvos, Avicenna  volt az, aki gyógyászati szempontól viszgálta a lakóhely jelentőségét, és TBC-s betegeit a krétai hegyekbe küldte. Mára széleskörű ismeretekkel rendelkezünk a különböző klimatikus területek előnyeiről és hátrányairól.

Jó tudni! Alapvetően kétféle klímatípus létezik: míg a kímélő klíma, ami mentes a szennyező- és allergén anyagoktól, valamint a stresszt kiváltó tényezőktől (pl.magas hőmérséklet és páratartalom), ezáltal ideális a regenerációhoz. Addig az inger klíma a szervezet alkalmazkodó képességét fokozza, a természetes tényezőkhöz való alkalmazkodás révén (pl. UV-sugárzás, a látható fény, a nagy szélsebesség, az alacsony hőmérséklet).

Ideális esetben a klímaterápia egy komplex kezeléssorozat része, így például gyógyfürdők, szanatóriumok, gyógyszállók, gyógybarlangok előszeretettel alkalmazzák a klimatikus tényezőket is a kezelésben.

Magyarországon a több gyógyhítású klímát, s a hozzájuk kialakított intézményeket  ismerjük:

Alföldi klíma
Az alföldi klíma ingerklíma, mivel a napfényes órák száma nagy, a levegő páratartalma kicsi és a csapadék mennyisége viszonylag alacsony; nagy a téli és nyári, éjszakai és nappali hőmérsékletingadozás. Kedvező klimatikus viszonyok kitűnően kombinálhatóak gyógyhatású termálfürdőkkel, melyekben az  Alföld igen gazdag.

Kiknek ajánlott? TBC-s megbetegedések és vérszegénység esetén.

Nem javasolt! a fokozott ingerlékenységben és a pajzsmirigytúltengésben.

Magashegységi klíma
Általában az 1000 m-nél magasabb hegységekre jellemző, itt nagyon alacsony a pollen és légszennyezettség, tiszta és oxigénben gazdag a levegő. 1500 m felett például a házipor-atka már nem tenyészik. Azonban a  magassággal együtt növekszik az UV sugárzás, mely egyrészt bizonyos bőrgyógyászati panaszok esetén hasznos lehet, de ugyanakkor árthat is, ezért érdemes megfelelő megfelelő faktorszámú fényvédő krémmel, illetve UV szűrős napszemüvegek használatával tudjuk kivédeni a káros hatásokat.

Kiknek ajánlott? idegkimerültség, a Basedow-kór, idült légzőszervi betegségekre, a vérszegénység, idegi problémák kezelésére

Nem javasolt! szívkoszorúér-betegség, (főleg) korai terhesség esetén.

Tavi klíma
A tengerparti klímatípushoz nagyban hasonló, de annál sokkal enyhébb hatású a nagy tavaink mentén.  Különbség, hogy a tavi klímánál kisebb a levegő sótartalma, és kevésbé módosítja a tó a környezet klímáját. Tavainknál nincs olyan kialakult szélrendszer, mint a tengerparton, hatása inkább nyári időszakban érezhető.

Kiknek ajánlott? gyógyítás helyett inkább az egészségesek edzésére, üdülésre, rekreációra alkalmas

Barlangi klíma
A barlangok gyógyászati célú felhasználása az ősidőkig nyúlik vissza. A középkorig gyógyító hatásukat csak csodaként emlegették, emiatt válhattak akár messze földön is ismert zarándokhellyé. A barlangi levegő relatív páratartalma igen magas (95-100%), ez segít a hörgőváladék elfolyósításában, hígításában. A barlangi levegő gyakorlatilag por-, csíra- és allergénmentes. A nagyobb koncentrációban jelen levő szén-dioxid pedig a légzőközpont ingerlésével mélyíti és szaporítja a légzést, így a tüdő gyakorlatilag átszellőzik.

Kiknek ajánlott? főként légzőszervi panaszok esetén

Középhegységi klíma
A 300 és 1000 m közötti hegyes területeken jellemző, hasonlít a magashegységihez, de annál kevésbé intenzív. Mikroéghajlatok is kialakulhatnak a  különböző irányú lejtőkön. Az északi fekvésű lejtők hűvösebbek, a levegő páratartalma is magasabb.  A szél felőli  oldalak szelesebbek, csapadékosabbak, míg a szélárnyékban lévők szárazabbak, naposabbak. A legtöbb napsugárzást a déli lejtők kapják, itt inkább kímélő klíma alakul ki. Mivel mind az ingerklíma, mind a kímélő klíma megtalálható a középhegységekben, ez a klímatípus a legtöbb betegség kiegészítő kezelésére alkalmas. A középhegységi erdők sugárzást csökkentő hatásuk miatt a levegő hőmérséklete kiegyenlítettebb, a relatív páratartalom magasabb.

Kiknek ajánlott? a vérszegénység, a légcsőhurut, az anyagcserezavarok, az irritációs idegrendszeri állapotok és a neuraszténiás nyugtalanság esetén

Léteznek klimatikus gyógyhelyek, ahol az éghajlat előnyös hatásait más gyógyító eszközökkel kombinálják, leggyakrabban fürdőkúrával. A szanatóriumok is hasznosítják az éghajlat kedvező hatásait, mivel legalább 650-700 m tengerszint feletti magasságú, szubalpin éghajlatú, tiszta levegőjű helyen fekszenek.

Az ország 14 minősített gyógyhelye közül többet is valamelyik klímatípushoz sorolhatjuk. Tavi klímájú például Balatonfüred, míg alföldi Gyula, a közép-hegységi klímára jó példa Gyöngyös, Kékestető és Sopron-Balf.

Legismertebb klimatikus területek hazánkban:

Mátra
Itt található az ország legmagasabb pontja a Kékestető (1015 m). Mérsékelt szubalpin jellegű klíma, tiszta levegő, a magas napsütéses órák jellemzi.

Alacsonyabb a légnyomás, ennek következtében kisebb nyomás nehezedik a mellkasra, ezért nagyobb tüdőfelületen történik a légcsere. Mind idült légzőszervi megbetegedések, mind szív- és érrendszeri betegségek esetén ajánlott. A kékestetőihez hasonló szubalpin jellegű klíma található a Galyatetőn, illetve Mátraházán, Mátrafüreden is.

Bükk
Hazánk legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő hegysége a légzőszervi, illetve a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek ajánlható. Emellett bizonyos részei nemzeti parki védelem alatt állnak.  A hegység lábánál üdülőhelyek (Lillafüred, Szilvásvárad) kímélő klímája rekreációra, sportolásra alkalmas.

Soproni-hegység
Az Alpok közelsége miatt kialakult szubalpin jellegű éghajlata kímélő klíma. A Lövérek minősített gyógyhely, ahol a szívbetegek, a vérszegények, a pajzsmirigy-túltengésben szenvedők, az idült légúti panaszoktól és emésztőrendszeri problémával szenvedők gyógyulnak évről évre.

Kőszegi-hegység
A Kelet-Alpok legkeletibb nyúlványa, az ország egyik legcsapadékosabb térsége. A magas a levegő abszolút páratartalma, amely az allergiával és egyéb légúti betegségekkel küszködők számára javallott.