Az éltető víz: ivókúra kisokos

Egyenesen a hazai földből feltörő, természetes gyógyító szerek, az ásványvizek és gyógyvizek praktikus felhasználásáról készítettem egy kisokost, illetve egy elrettentő példáról is szót ejtek.

Előző alkalommal arról írtam, hogy milyen szerencsés nemzet vagyunk, hogy több évezredes fürdőkultúrával büszkélkedhetünk. Rák jegy szülötteként a fürdőzés nagy hódolója vagyok. Azt hiszem, úgy vagyok ezzel, mint Gombóc Artúr a csokoládéval. Jöhet bármilyen formában, gyógyvizes medencében, úszómedencében, élményfürdőben, Kneipp medencében, télen, nyáron, esőben és hóban. Most azonban mégis más témát választottam, és eltávolodok hőn szeretett fürdőkúráimtól.
 
Nemrégiben taxival utaztam és beszédbe elegyedtem a sofőrrel. Amint kiderült, mivel is foglalkozom, azonnal elpanaszolta, hogy felesége hallotta egy rádióműsorban, hogy palackozott gyógyvizeink milyen hasznosak, azonnal vett is a patikában egy üveg keserűsós vizet. Hazatérvén egy ültő helyében meg is itta. Ám a kicsattanó egészség helyett egészen kellemetlen két napot kellett átélnie.

Lehet, hogy ásványvizeink mégsem csodatevők?

De igen! Dalmády Zoltán orvos írta a vizeinkről: „A föld titokzatos műhelyében nem ember írta csodálatos recept szerint készült kész orvosság ömlik a földből, hogy az emberek millióinak szerezzen gyógyulást, egészséges, örömteljes, tartalmas életet."

Dalmády doktor nagyon pontosan fogalmazta meg! Ásvány- és gyógyvizeink orvosságok, és mint a patikai készítmények esetében, itt sem mindegy az adagolás.

Az ásványvizek, gyógyvizek felhasználása messzi múltra tekint vissza. Őseink régóta tudják, hogy a víz gyógyító hatása a fürdés és az öblögetés mellett ivókúrák formájában is érvényesül.

Dr. Batmanghelidj iráni orvosa Tested vízért kiált! című világhírű könyvében írta, hogy „Nem beteg vagy, csupán szomjazik minden sejted, a szomjúságot ne gyógyszerekkel kezeld!" Éltető elemünk a víz, mely testünk tömegének 60-70%-a.

Hajdan igen nagy hagyománya volt az ivókúráknak, ma is jól tesszük, ha az egészség természetes forrásához fordulunk. Ám mielőtt nekifogunk, konzultáljunk orvosunkkal, aki kiválasztja a megfelelő vizet, elmagyarázza az ivókúra hatásait és az esetleges ellenjavallatokat. Vannak ugyanis olyan esetek, amikor nem ajánlott, ilyen pl. a heveny gyomor- és bélhurut, a savhiány, a gyomorfekély, a szívgyengeség.

A gyógyvíz hatása függ a gyógyvíz összetételétől, az elfogyasztott mennyiségtől, de még a víz hőmérsékletétől is. A glaubersós (azaz nátrium-szulfátos) gyógyvizek – mint például a Mira – béltisztító hatásúak, csökkentik az epekövesség kockázatát, hatékonyabbá teszik a fogyókúrát, jótékonyan csökkentik a vércukor- és koleszterinszintet is.

Keserűsós (azaz magnézium-szulfátos) vizeink – mint a Ferenc József, a Hunyadi János vagy az Apenta – elsősorban hashajtó hatásukról ismertek, de aranyér és sérv, epe-, máj- és cukorbaj esetén is érdemes használni. Érdekes módon gyorsabban hat, ha felhígítva és langyosan fogyasztjuk.

Kénes gyógyvizünk – mint például a Parádi víz – a gyomor- és bélbajok doktora, de segít az izületi bajokon és az epebajokon is. Jó a hörghurutra, de a másnapos tünetekre is.

Alkáli-hidrogén-karbonátos, jódos, brómos gyógyvíz a Salvus. Áldásos a cukorbetegségre, emésztési problémákra, gyomorfekélyre, gyomorhurutra, hörghurutra, köhögésre.

Gyógyvizeinket nem csak palackozva vásárolhatjuk meg, hanem fogyaszthatjuk ivókutaknál is.

  • A Széchenyi Fürdő vize a gyomor- és epebetegségekre, a vesemedence bajaira, a köszvényre és a csontritkulásra jó.
  • A Rudas Fürdő Juventus-forrása a köszvényesek, klimaxosok megmentője.

Lám mennyi panaszra, bajra nyújtanak enyhülést az ivókúrák! De ne felejtsük, a természet orvosságát az előírásoknak és az orvosi utasításoknak megfelelően adagoljuk! Ne siessünk, adjunk időt magunknak és a gyógyvíznek is! Egy kúra általában 3-6 hét, mialatt apránként, lassan kortyolgassuk a panaszunkra javallott gyógyvizet. Váljék egészségükre!