Hazai ásványvizek útvesztőjében

Magyarország a vizek országa, de nemcsak fürdeni lehet azokban, hanem meginni akár palackozva, akár az országszerte megtalálható majd 100 kút egyikéből.

Magyarország nagy földalatti vízkészlettel rendelkezik, rendkívül gazdag ásvány- és gyógyvizekben. Magyarországon jelenleg közel 100 kút és forrás szolgáltat elismert, természetes ásványvizet, amelyek közül 45-50 vizét palackozzák is.

Hazánk területén több ásvány- és gyógyvizet már a rómaiak is ismertek és kedveltek, érdemes követni példájukat és utazásaink során belekóstolni hazánk folyékony kincsébe, a vízbe is.

A Balfi ásványvizet már Marcus Aurelius korában, Kr. u. 180 körül is itták a rómaiak. A Csillaghegyi ásványvizet régi írások és mondák tanúsága szerint valószínűleg már az ősember is kedvelte. A kékkúti „Anna-forrás", illetve a „Theodora-forrás" első írásos nyomát a kétezer évvel ezelőttről származó, a Nymphák tiszteletére állított oltárköveken találjuk. Ma két kékkúti forrás vizét palackozzák Theodora Kékkúti és Theodora Kereki néven, az ásványvíz nevét az időszámításunk előtt 5. században élt Theodora bizánci császárnéról kapta, mivel a legenda szerint a kékkúti ásványvíz volt kedvenc itala. A honfoglalás utáni évszázadokból is találunk olyan írásos dokumentumokat, amelyek mai is ismert ásványvizeket említenek. A fővárosi vizek népszerűségével vetekedett a Magyarország legrégebbi ásványvizeként emlegetett Mohai Ágnes, amelyről az első írásos feljegyzést 1374-ben keltezték. A törökök szintén nagyra értékelték és használták a magyar ásványvíz-forrásokat, fürdőket. Székesfehérvárnak a török időkben tizenegy csorgókútja volt, melyek közül háromnak – Janicsárkút, Királykút és Rózsáskerti kút – ma is isszák a vizét. A ma palackozott székesfehérvári Aqua Mathias ásványvíz nevét Mátyás királyról kapta, a város ásványvizeiről Mátyás király kódexei is említést tesznek. Szintén útleírások ismertették a török időkben a budai források vizét. A számos budai forrás közül ma a Margitszigeti forrás vizét, a Margitszigeti Kristályvizet ihatjuk palackozva. A Juventus forrás vize a Rudas gyógyfürdőben ivókútból fogyasztható. A parádi Csevice források vize a 18. században vált ismertté. Érdekesség, hogy a parádi vizet előbb találták meg az itt legeltetett állatok, mint az emberek.

A XIX. század végére egész Európában, de még a tengeren túl is megkedvelték és fogyasztották a híres magyar ásványvizeket. Ha egy-egy kirándulás alkalmával megszomjazunk, érdemes a helyi ásványvizeket is kipróbálni: Nyárlőrincen az Apenta Optimát, Debrecenben az Ave vagy a Cívis ásványvizet. De kóstolhatjuk a gönczi Amadét, az albertirsai Aquariust, a ceglédi Dogeritát, a somogyvári Fonte Verdét, melyek a legfiatalabb ásványvizeink közé tartoznak. A kisvárdai Kiskút szintén az új ásványvizek közé tartozik. A miskolci Lillafüredi ásványvíz a Bükk ásványainak és ózondús levegőjének jótékony hatását hordozza. Zalaszentgróton a Natur Aqua segít felfrissülni. Az Óbudai Gyémánt a már a rómaiak által is ismert és kedvelt aquincumi vizek közül az egyik legfiatalabb. A Pannon Aqua és a Pannon Gyöngye a több millió évvel ezelőtt keletkezett felső pannon földkéregből eredő vizek, amelyek a Mátra hegység lábánál fekvő Csány község határában fúrt kutakból kerülnek a felszínre. A lajosmizsei Mizse és a Primavera rövid idő alatt népszerűek lettek. A Szent József ásványvíz forrása Eger történelmi belvárosában található. A Szentkirályi ásványvíz Szentkirály ősrégi településéről származik, ahonnan évszázadok óta tör fel kellemes ízű ásványvíz. A Szentkirályi ásványvíz Szent Istvánról, a magyarok államalapítójáról kapta nevét. Az Albertirsán palackozott Veritas Gold szintén az egyik legfiatalabb ásványvizünk. A természet üzenete a Gerecse hegységből a Vivien, a hegység kincse, amelyet a Gerecse karszt ősi kövületei szűrnek, tisztítanak meg.

A Salvus víz a Bükk nyugati lábánál található Tarna völgyéből származik. A Duna-kanyarban járva is olthatjuk szomjunkat, az itt található Lepence völgyben lévő, 1300 méter mélységű kútból származik a Visegrádi ásványvíz. A Balaton környékén kortyolhatunk a Fonyódi forrásvízből, vagy akár a Káli medencében található Cédrus forrás vizéből is.