Debrecen történelme során kétszer volt az ország fővárosa, 1848–49-ben, és 1944-ben. 

Ősidők óta fontos útvonalak találkozási pontja, a város az Alföldet Erdéllyel és a Felvidékkel összekötő kereskedelmi utak mentén nőtte ki magát. Híres vásárait és református iskoláját Európa-szerte ismerték.  A gazdag kereskedőváros polgársága körében a kálvini reformáció tanai gyorsan terjedtek, a 16. század közepétől szinte a város teljes lakossága áttért a protestáns hitre, így nyerte el a város a „kálvinista Róma" elnevezést. A debreceni polgárok vallási értékrendje, puritán életfelfogása, önérzete és lokálpatriotizmusa együttesen jelenti a cívis mentalitást, ami megkülönbözteti minden más település lakójától Debrecen honpolgárait. 

 

Fürdőépítés huszárosan

 

Debrecen fürdői az ősfás ligeterdőben a Nagyerdőn találhatóak. A Nagyerdő pihenőhellyé alakításának gondolata 1790 körül vetődött fel először, és hosszú vajúdás után Simonyi József óbester látott hozzá. A nagykállói születésű Simonyi meglehetősen csintalan gyermekkor és tivornyáiról elhíresült ifjúkor után állt katonának. Harcolt a törökök és a franciák ellen. Harci sikerei miatt többször is előléptették, katonatársaitól a legvitézebb huszár címet is megkapta. Debrecenbe az ezredével 1818-ban került. A nyughatatlan természetű ezredes békeidőben sem kívánt csak a babérjain ücsörögni, így nekilátott a Nagyerdő felé vezető út kiépítésének, hogy a hely valóban az üdülést és a pihenést szolgálja. Ekkor merült fel a fürdő és a vigadó megépítésének az ötlete is. Simonyi öt év elteltével intett búcsút Debrecennek. A város polgárai megőrizték jó emlékezetükben az óbestert, és folytatták a Nagyerdő fejlesztését. 1820-ban bővízű forrásra akadtak, ez adta a lehetőséget a fürdő megépítésére. A Vigadó és a Fürdőház építését 1825-ben kezdték, és egy év alatt elkészültek vele. Többször bővítették a fürdőt, 1896-ban gőzfürdőt is létesítettek. 

 

A katona helyét átveszi egy geológus

 

A Nagyerdő mint pihenő-, szórakozó- és üdülőhely a XX. század elején vált igazán népszerűvé. Ez újabb ösztönzést adott a város vezetőinek és 1925-ben megépült a strandfürdő hidegvizes úszómedencéje.

Az alföldi olajkutatások vezetője, Pávai Vajna Ferenc főgeológus 1929-ben mély fúrású kúthoz kezdett a városon kívül. Olajat ugyan nem talált, de a fúrások helyén 68 C fokos melegvíz tört fel. A hasznosításáról azonnal intézkedtek, csővezetékkel és szivattyúkkal a nagyerdei strand medencéjébe vezették. A meleg víz kiváló lehetőséget kínált a további bővítésre. 1933-ban két új strandmedencét és fedett uszodát építettek.

 

A nagyerdei gyógyfürdőt az egészségügyi miniszter 1958-ban gyógyfürdővé, a Nagyerdőt gyógy- és üdülőhellyé nyilvánította. 1965-ben újabb termálkutakat fúrtak, azóta is folyamatosan bővítve a szolgáltatásokat, hogy a gyógyvíz erejét a lehető legteljesebben használják ki.

 

 

A debreceni gyógyvíz 

 

A debreceni gyógyvíz 65 ˚C-os alkálikloridos, hidrogénkarbonátos, jódos, brómos, nátriumkloridos hévíz, amely számottevő kalciumot, magnéziumot, metabórsavat és metakovasavat is tartalmaz. Értékes szerves és szervetlen anyagokban gazdag gyógyvizünk különösen alkalmas a következő betegségek gyógyítására: 

 

 

• Csontritkulás (osteoporosis) 

• Idült ízületi gyulladások (inaktív rheumatoid arthritis, arthritis psoriatica) 

• Spondylarthritis ankylopoetica (Bechterew-kór) 

• Kopásos ízületi betegségek (arthrosis) 

• A gerinc kopásos betegségei (spondylosis-spondylarthrosis) 

• Lágyrész reumatizmus (idült ínhüvelygyulladás, idült izomfájdalmak, teniszkönyök) 

• Isiász, egyéb neuralgiák 

• Porckorongsérv-műtét utáni állapot 

• Idegrendszeri betegségek után visszamaradt bénulások 

• Sérülések, balesetek után kialakult mozgásszervi elváltozások 

• Ortopédiai betegségek 

• Érszűkület 

• Bőrgyógyászati betegségek: pikelysömör (psoriasis), krónikus ekcéma 

• Idült gyulladásos nőgyógyászati betegségek, meddőség egyes formai, klimax 

• Idült légúti betegségek (inhaláció) 

• Pszichoszomatikus kórképek, vegetatív zavarok. 

 

 

Termálfürdő 

 

Az egész évben nyitva tartó termálfürdő különböző hőfokú gyógyvízzel töltött medencéi, váltófürdője és gőzkamrái közkedveltek a vendégek körében. A termálfürdő és az élményfürdő között egy üvegfolyosón keresztül a közvetlen átjárás biztosított. 

 

A most felújított  kupolás medencecsarnokban három különböző hőfokú gyógyvizes medence, úszómedence, váltófürdő és gőzkamrák találhatók. Emellett egy egész évben üzemelő, szabadtéri gyógyvizes medence teszi tökéletesebbé a debreceni gyógykúra áldásos hatását. A dögönyözőkkel és gombazuhanyokkal egyaránt ellátott külső- és belső medencék gyógyvizes „masszázsok" formájában egészíthetik ki a gyógykezeléseket. A fürdőközpont a tiszta gyógyvizet saját kútból kapja, amely hűtés után közvetlenül a medencékbe kerül. A fürdőzésre alkalmas hőmérsékletű (33-38 °C), a gyógyvízben 20-30 perces tartózkodás javasolt.

 

 

Aquaticum Mediterrán Élményfürdő

 

 

Az Aquaticum Mediterrán Élményfürdő a debreceni Nagyerdő szívében, egy 66 m átmérőjű kupolacsarnokban található. A különleges létesítmény dús trópusi növényzete és számos élményeleme révén nyarat varázsol az év minden napjára. A vízi paradicsom egész napos kikapcsolódást, szórakozást jelent minden generációnak. 

A legkisebbeket bébimedencével, a nagyobbakat gyerekmedencével és gyermekjátszóval várja. A vízi paradicsomban étterem és Thai Masszázscentrum is működik. A gyerekek körében kedvelt a vízicsopper, amit a hullámmedencében lehet igénybe venni. A termálfürdő és az Aquaticum Debrecen Termál- és Wellness Hotel**** egy zárt üvegfolyosón át közvetlen átjárással közelíthető meg.

 

Jó tudni!