Debrecen: cívis város mediterrán fürdővel

Magyarország második legnagyobb és legnépesebb városát időnként „a kálvinista Róma" néven vagy „cívisváros"-ként emlegetik. "Huszárosan" épült fürdőjét a Nagyerdőn, pihenőövezetben találjuk, gyógyvízét pedig az olajfúrás balsikerének könyvelhetjük el. Debrecen gyógyhely, fürdője pedig folyamatosan szépül és fejlődik. Összeszedtük a legérdekesebb történeteket és tudnivalókat.
Debrecen történelme során kétszer volt az ország fővárosa, 1848–49-ben, és 1944-ben. 
Ősidők óta fontos útvonalak találkozási pontja, a város az Alföldet Erdéllyel és a Felvidékkel összekötő kereskedelmi utak mentén nőtte ki magát. Híres vásárait és református iskoláját Európa-szerte ismerték.  A gazdag kereskedőváros polgársága körében a kálvini reformáció tanai gyorsan terjedtek, a 16. század közepétől szinte a város teljes lakossága áttért a protestáns hitre, így nyerte el a város a „kálvinista Róma" elnevezést. A debreceni polgárok vallási értékrendje, puritán életfelfogása, önérzete és lokálpatriotizmusa együttesen jelenti a cívis mentalitást, ami megkülönbözteti minden más település lakójától Debrecen honpolgárait. 
 
Fürdőépítés huszárosan
 
Debrecen fürdői az ősfás ligeterdőben a Nagyerdőn találhatóak. A Nagyerdő pihenőhellyé alakításának gondolata 1790 körül vetődött fel először, és hosszú vajúdás után Simonyi József óbester látott hozzá. A nagykállói születésű Simonyi meglehetősen csintalan gyermekkor és tivornyáiról elhíresült ifjúkor után állt katonának. Harcolt a törökök és a franciák ellen. Harci sikerei miatt többször is előléptették, katonatársaitól a legvitézebb huszár címet is megkapta. Debrecenbe az ezredével 1818-ban került. A nyughatatlan természetű ezredes békeidőben sem kívánt csak a babérjain ücsörögni, így nekilátott a Nagyerdő felé vezető út kiépítésének, hogy a hely valóban az üdülést és a pihenést szolgálja. Ekkor merült fel a fürdő és a vigadó megépítésének az ötlete is. Simonyi öt év elteltével intett búcsút Debrecennek. A város polgárai megőrizték jó emlékezetükben az óbestert, és folytatták a Nagyerdő fejlesztését. 1820-ban bővízű forrásra akadtak, ez adta a lehetőséget a fürdő megépítésére. A Vigadó és a Fürdőház építését 1825-ben kezdték, és egy év alatt elkészültek vele. Többször bővítették a fürdőt, 1896-ban gőzfürdőt is létesítettek. 
 
A katona helyét átveszi egy geológus
 
A Nagyerdő mint pihenő-, szórakozó- és üdülőhely a XX. század elején vált igazán népszerűvé. Ez újabb ösztönzést adott a város vezetőinek és 1925-ben megépült a strandfürdő hidegvizes úszómedencéje.
Az alföldi olajkutatások vezetője, Pávai Vajna Ferenc főgeológus 1929-ben mély fúrású kúthoz kezdett a városon kívül. Olajat ugyan nem talált, de a fúrások helyén 68 C fokos melegvíz tört fel. A hasznosításáról azonnal intézkedtek, csővezetékkel és szivattyúkkal a nagyerdei strand medencéjébe vezették. A meleg víz kiváló lehetőséget kínált a további bővítésre. 1933-ban két új strandmedencét és fedett uszodát építettek.
 
A nagyerdei gyógyfürdőt az egészségügyi miniszter 1958-ban gyógyfürdővé, a Nagyerdőt gyógy- és üdülőhellyé nyilvánította. 1965-ben újabb termálkutakat fúrtak, azóta is folyamatosan bővítve a szolgáltatásokat, hogy a gyógyvíz erejét a lehető legteljesebben használják ki.
 
 
A debreceni gyógyvíz 
 
A debreceni gyógyvíz 65 ˚C-os alkálikloridos, hidrogénkarbonátos, jódos, brómos, nátriumkloridos hévíz, amely számottevő kalciumot, magnéziumot, metabórsavat és metakovasavat is tartalmaz. Értékes szerves és szervetlen anyagokban gazdag gyógyvizünk különösen alkalmas a következő betegségek gyógyítására: 
 
 
• Csontritkulás (osteoporosis) 
• Idült ízületi gyulladások (inaktív rheumatoid arthritis, arthritis psoriatica) 
• Spondylarthritis ankylopoetica (Bechterew-kór) 
• Kopásos ízületi betegségek (arthrosis) 
• A gerinc kopásos betegségei (spondylosis-spondylarthrosis) 
• Lágyrész reumatizmus (idült ínhüvelygyulladás, idült izomfájdalmak, teniszkönyök) 
• Isiász, egyéb neuralgiák 
• Porckorongsérv-műtét utáni állapot 
• Idegrendszeri betegségek után visszamaradt bénulások 
• Sérülések, balesetek után kialakult mozgásszervi elváltozások 
• Ortopédiai betegségek 
• Érszűkület 
• Bőrgyógyászati betegségek: pikelysömör (psoriasis), krónikus ekcéma 
• Idült gyulladásos nőgyógyászati betegségek, meddőség egyes formai, klimax 
• Idült légúti betegségek (inhaláció) 
• Pszichoszomatikus kórképek, vegetatív zavarok. 
 
 
Termálfürdő 
 
Az egész évben nyitva tartó termálfürdő különböző hőfokú gyógyvízzel töltött medencéi, váltófürdője és gőzkamrái közkedveltek a vendégek körében. A termálfürdő és az élményfürdő között egy üvegfolyosón keresztül a közvetlen átjárás biztosított. 
 
A most felújított  kupolás medencecsarnokban három különböző hőfokú gyógyvizes medence, úszómedence, váltófürdő és gőzkamrák találhatók. Emellett egy egész évben üzemelő, szabadtéri gyógyvizes medence teszi tökéletesebbé a debreceni gyógykúra áldásos hatását. A dögönyözőkkel és gombazuhanyokkal egyaránt ellátott külső- és belső medencék gyógyvizes „masszázsok" formájában egészíthetik ki a gyógykezeléseket. A fürdőközpont a tiszta gyógyvizet saját kútból kapja, amely hűtés után közvetlenül a medencékbe kerül. A fürdőzésre alkalmas hőmérsékletű (33-38 °C), a gyógyvízben 20-30 perces tartózkodás javasolt.
 
 
Aquaticum Mediterrán Élményfürdő
 
 
Az Aquaticum Mediterrán Élményfürdő a debreceni Nagyerdő szívében, egy 66 m átmérőjű kupolacsarnokban található. A különleges létesítmény dús trópusi növényzete és számos élményeleme révén nyarat varázsol az év minden napjára. A vízi paradicsom egész napos kikapcsolódást, szórakozást jelent minden generációnak. 
A legkisebbeket bébimedencével, a nagyobbakat gyerekmedencével és gyermekjátszóval várja. A vízi paradicsomban étterem és Thai Masszázscentrum is működik. A gyerekek körében kedvelt a vízicsopper, amit a hullámmedencében lehet igénybe venni. A termálfürdő és az Aquaticum Debrecen Termál- és Wellness Hotel**** egy zárt üvegfolyosón át közvetlen átjárással közelíthető meg.
 
Jó tudni! 
  • Magyarország egyik legnépszerűbb fesztiválja az augusztus 20-i Debreceni Virágkarnevál, melyen történelme során több, mint 100 millió szál virágot használtak fel.
  • A debreceni fürdőkultúra 180 éves.
  • Debrecenben található Közép-Európa egyik legkorszerűbb modern és kortárs művészeti központja, a MODEM. 
  • Debrecenben alakult meg Magyarország első vidéki állatkertje.
  • Debrecenben épült fel Kelet-Magyarország első ötcsillagos szállodája.
  • Az 1538 óta folyamatosan működő Református Kollégiumban a magyar kultúra legkiválóbbjai     tanultak.
  • Többször tűzvész pusztította el Debrecen utcáit, szimbólumának számító épületeit, de minden vészből, pusztulásból megújult, amint azt a napba tekintő, s a tűzből újraéledő főnixmadár, mely Debrecen város egyik szimbóluma.
  • Debrecenben található az ország egyik legszebb és legimpozánsabb egyetemi épülete, melyet egy francia stílusban tervezett, monumentális park övez. 
  • A város főterén a térburkolatból kiemelkedő Debrecen címer 180 ezer színes mozaikkockából készült.
  • Debrecen főutcáját XIX. században épült díszes homlokzatú kereskedőházak szegélyezik.